Sokakat érdekel, hogy mi lesz azoknak az építési-, papír- vagy műanyaghulladékoknak a sorsa, amiket a konténerbe pakolva útjukra bocsátunk, és megérkeznek az erre kijelölt, újrahasznosítást is lehetővé tévő hulladéktelepekre.
Megdöbbentő adattal kell, hogy kezdjük az áttekintést: Magyarországon évente körülbelül 18 millió tonna hulladék keletkezik, ennek legnagyobb hányada, körülbelül hatmillió tonna nem más, mint építési hulladék.
Elszomorító szám, hogy noha a törmelék és a sitt nagy része kiválóan újrahasznosítható lehetne, a hatmillió tonna ilyen típusú hulladék 80%-át mégsem tudják rekreálni, ugyanis ennek a mennyiségnek a döntő része többnyire illegális hulladéklerakókba kerül.
Ezért lenne környezetünk és jövőnk szempontjából elemi érdek, hogy a különböző építési hulladék, vegyes szemét és zöldhulladék szétválogatásra kerüljön, és az újrahasznosítható anyagok ismét felhasználásra kerüljenek. Ha Ön konténert rendel tőlünk, nem kell a szétválogatással pepecselnie, időt, energiát és pénzt takaríthat meg azzal, hogy szortírozás nélkül pakol a konténerbe. A válogatást cégünk elvégzi Ön helyett. Így Ön mégis sokat tett a környezetért anélkül, hogy ez Önnek külön erőfeszítésébe került volna!
Az építési hulladék újrafeldolgozását leginkább annak műszaki minősége határozza meg, valamint az, mennyire egyeztethető össze a környezettel. Az is fontos szempont, hogy az újrahasznosítás során kinyert anyagok mennyire veszik fel a versenyt a földben egyébként is megtalálható primer ásványi anyagokkal.
És hogy mire lehet használni az újrafeldolgozott építési hulladékot, sittet és törmeléket? Remek adalékanyag válik belőlük például aszfalthoz vagy betonhoz. Szilárdítóanyagként, egyfajta töltésként is számításba jöhetnek útalapoknál, kerékpárutaknál vagy sportpályáknál.
Ráadásul nemrég kifejlesztették a K-Briq fantázianevet viselő környezetbarát téglát, amit 90%-ban építési hulladékból gyártanak, és abban rejlik a legnagyobb előnye, hogy az előállítása tizedannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy hagyományos tégláé.
A papírhulladékok esetében csak azokat a papírokat, kartonokat lehet rekreálni, azaz újrahasznosítani, melyek nem szennyezettek. Arra is figyelni kell, hogy az újrahasznosítás előtt a különböző laminált, fóliázott, felületkezelésen átesett vagy a papíron kívül bármilyen más anyagot is tartalmazó hulladékok eltávolításra kerüljenek.
A műanyagok újrahasznosítása talán a legnehezebb és legbonyolultabb feladat: nem ritka ugyanis az olyan eset, amikor ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, hiszen itt vagy ott különböző arányban tartalmaznak például erősító- vagy színezőanyagokat. Éppen ezért a műanyagokat az újrahasznosítás előtt gondosan szét kell válogatni az adott műanyagot alkotó különböző anyagfajták szerint.
